Kajászón megvolt az aratás, a gazdák nem túlságosan elégedettek, kevés eső áztatta a búzát márciusban, gyér a terméseredmény. A Fejér megyei ezerlelkes településen hét-nyolc helybéli család él hivatásszerűen mezőgazdaságból. Többen ott voltak tavasszal azon a tüntetésen, amelyet Ángyán József vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár oligarchák miatti lemondása után tartottak. A dühös kajászóiak azt ígérték, Péter-Pálkor lángolni fognak a környékben a búzatáblák.

Természetesen nem lángolt egyetlen tábla sem. Gyújtogatásra a parasztember nem vállalkozhat. A fölhorgadás oka az volt, hogy a 430 hektár fölhaszonbérletre kijelölt kajászói terület egyetlen darabjához sem jutott hozzá kajászói gazda. A felcsúti új földesúr, Mészáros Lőrinc nyerte az itteni földeket rokonain, érdekeltségein keresztül, illetve az a kápolnásnyéki Kiss Árpád, akit Kajászón csak „nádarató barátunkként” titulálnak. S a helyiek meggyőződése, hogy a mezőgazdaságot eddig hírből ismerő vállalkozó azért jutott hozzá a 284 hektárhoz, mert a szomszédja egy ideig Farkas Imre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) földügyekért felelős államtitkára volt (aki a Fidesz-kormány színre lépése után az állami termőföldek évi másfél milliárdért való légi fotózását egyengette).

A nádarató-tetőfedő vállalkozó úgy vitte el a két legnagyobb kajászói birtok bérletét a helyiek elől (a másik hármat a felcsúti polgármester és felesége nyerte), hogy egy agárdi vállalkozóval kénytelen műveltetni az elnyert területeket. Amikor ezt az origo megpiszkálta, az agárdi vállalkozó, Dörömbözi József azt mondta: csak erre a szezonra kötöttek megállapodást, „majd ha lesznek eszközei”, később Kiss maga műveli a földeket.

– Amikor mindezt szóvá tettük, L. Simon László képviselő (kultúráért felelős államtitkár) kikelt ellenünk, miért piszkáljuk ezt a pompás embert – idézte fel budapesti élményét Böcsödiné Csányi Zsuzsa kajászói gazdálkodó. – Kissé elcsodálkoztunk, mitől ilyen ingerült a képviselő úr. Egyébként nemrég egy környékbeli pályázatot megsemmisítettek, mert kiderült, hogy a pályázó több aranykorona-értékben nyert, mint amennyiben szabad lett volna. Kiss Sándor esetében – aki szintén túlnyerte magát – ilyen probléma természetesen fel sem merült.

Böcsödiék voltak különben azok, akiket „Ángyán József rokonaiként” aposztrofált a rövid életű, eddig egyetlen, ám annál nagyobb visszhangot kiváltó bejegyzést produkáló napraforgoblog, amely május 2-án az MTI hathatós segítségével tette széles körben elérhetővé a Kinek a zsoldosa Ángyán József? című örökbecsű cikket. „És végül a kajászói földek ügyében sem az a zavaró, hogy az államtitkár nem tesz említést a faluban élő rokonairól, hanem az, hogy nem írja meg az igazat a Kajászó határában lévő földek lényegéről – írta a blog szerzője, napraforgo966 a kacifántos szöveget. S mindezt kiegészítette a helyi politikai viszonyokra vonatkozó szubjektív ismereteivel: – A köztudottan Jobbik-aktivista négy család a választási kampányban nyíltan megfenyegette a választókerületi fideszeseket az alábbi remekbe szabott módon: „Kis buzi fideszesek, jön a Jobbik, és le lesztek nyomva”.

Az MTI és a jobbmédia támogatását élvező ismeretlen szerző így fejezte be a veretes közleményt: „Hiába, bolond világ ez, ha még a szabadságharcosok élete is ilyen bonyolult. De meddig tűri ezt a miniszterelnök?!”

Kajászón érdekes, de véletlen egybeesésnek tartották a blog 66-os jelzéssel való ellátását. S csak néhányan jegyezték meg, hogy Mészáros cége, a Búzakalász 66 is azért viseli ezt a nevet, mert Orbán Viktor jobbkeze, a felcsúti Puskás Akadémia vezetője 1966-ban született. A nádas ember mellett ő volt a másik nagy befutó Kajászón. Noha a felcsúti polgármester mezőgazdasági cége csak 2011 tavaszán kezdte áldásos tevékenységét. Mészáros családja addig építőiparral foglalkozott. De a mindenhez értő Mészáros valamit nagyon tudhat, mert több mint 1200 hektárt nyerni olyan területeken, amelyeken idősebb Orbán Győző és Lévai Anikó is „telekszomszéd”, nem lebecsülendő teljesítmény. Mészáros Lőrinc (akit a népnyelv „Magyarország második emberének” nevez) a Fejérben kiosztott földek 23,7 százalékát szerezte meg érdekeltségein, illetve családtagjain keresztül: a Búzakalász 66 Kft. 984 hektárnyi kajászói, óbaroki, valamint váli földre nyert bérleti jogot. Ehhez nyert még 94 hektárt a felesége, Mészáros Beatrix és 145-öt testvére, Mészáros János, ami azt jelenti, hogy az összes birtokot számítva a Mészáros család esetében sem tartották be a kiírás egyik fő szabályaként húzott 1200 hektáros limitet.

Magyarország miniszterelnökének korábban a Herceghalmi Állami Gazdaság vezetőségébe deponált tagja (Lévai Anikó tulajdonostársa, a felcsúti Fidesz-elnök férje), Flier János sem járt rosszul a magas szintű barátság elmélyítésével. Flier és családtagjai Felcsút, Óbarok, illetve Szár településeken nyertek 320 hektárt, amelyből a kimutatások szerint jutott a futballakadémia fő támogatójának, Flier Tamásnak és fiának is. Flierék és Mészárosék magabiztosságára jellemző, hogy olyan területeken is bátran vetettek őszi búzát, amelyekre a vetés pillanatában még nem hirdettek eredményt. Ez azonban nemigen számított akadálynak Fejér megyében. Itt az számított, hogy ki milyen viszonyban áll a Fidesz-kör megfelelő potentátjaival –vélik Kajászón a hajdani Dreherek földjén dolgozó zsellérek kisemmizett leszármazottai. – A háború előtt grófok és iparmágnások, most városi ügyvédek, strómanok, haverok és a Csákvári Állami Gazdaság vezetőinek rokonai birtokolják a földeket. Kajászóról azt híresztelték, hogy jobbikos falu, miközben 2010-ben itt a Fidesz több mint ötven százalékkal nyert. Az emberek hittek Orbánéknak, de most azt látják, hogy alaposan rászedték őket.

A Fejér megyei földbotrány azért is kínos Felcsút leghíresebb lakójának, mert neve rendre felbukkan a történetekben. Aki persze a politika magas szintjén, egy-egy parlamenti vitában hevesen utasítja vissza azokat a vádakat, hogy az állami földek bérleti pályáztatása tele van a csalás olyan lehetőségével, amelyet a fideszes földesurak bőséggel ki is aknáztak.

Hogy még jobban megértsük a rendszer működését, további történeteket kell felsorakoztatnunk. Kajászón a helyi gazdák úgy pályáztak a „blokkokra”, hogy egyet gálánsan üresen hagytak. Tekintetbe vették, hogy ha valaki kívülről érkezik, annak is maradjon lehetősége a földbérletre. Ehhez képest úgy golyózták ki őket a fideszes bennfentesek, hogy nekik egy marék földet sem hagytak szabadon. Itt annak se jutott szántó, aki pedig előzőleg szerette volna magát bebiztosítani. A Keve Mezőgazdasági Zrt. amerikás magyar tulajdonosa a kajászói hírek szerint 25 millió forinttal támogatta a Puskás Akadémia működését, de valószínűleg későn, mert a végén lemaradt a pályázaton. Vértesacsáról egyetlen gazdálkodó pályázott, az a helybéli gazda, aki baromfit és marhát tart. Tudta – mert helyben az ilyet tudni lehet –, hogy ő az egyetlen aspiráns. Fehérvári ügyvédek vitték el az orra elől el a földet. Felcsúton egy gazda még a pályázati kiírás előtt lejegyezte, s a biztonság kedvéért közjegyzőnél letétbe helyezte azt a listát, hogy szerinte kik fognak nyerni a pályázatokon. Érdekes mód igaza lett. Ezekre az esetekre mondta Budai Gyula, hogy „hiteltelen emberek nevezik botrányosnak a pályázatok eredményeit”. De az effélékre, illetve Fazekas Sándor agrárminiszter szövegére – „a magyar föld nemzeti kincs, megélhetést ad a magyar embereknek, a gazdáknak” – Kajászón ma már legyintenek. A Felcsút környékén túlságosan szem előtt lévő Orbán szenvedélyes szavaira is azt felelik, akkor beszéljen, ha nem lesz annyi sundám-bundám földügyekben. És pont ott, ahol ő él.

Arra, hogy a csúfos földkudarc nyomán mit lehet tenni, Kajászón azt felelték, a dolog eldőlt, kisemmizték őket. Szerintük Orbánék arra is képesek, hogy a földbérlethez juttatott klientúrát 2014 előtt tulajdonosokká tegyék. Mindenesetre ne lepődjön meg senki, mondták, ha két év múlva, a külföldiek távoltartására kiírt moratórium lejárta után az ezer-ezerötszáz hektáros táblák földtulajdoni lapjain ismerős nevekkel találkozunk.

Kajászó, az ősi föld

Arany János Keveháza című balladáját 1853-ban így kezdi: „Miért vijjog a saskeselyű? Miért szállong a turul s ölyű, Hadintéző, baljós madár, Széles Dunának partinál?” A római birodalmat keletről támadó hunok Százhalombattánál keltek át a Dunán, a Tárnok-völgyi ütközetben a hun Keve vezér is elesett. A település neve innen eredeztethető: eredetileg Keveháza, majd Keveaszó (Keueozou), később Keazó, végül mai kiejtéssel Kajászó lett. A falu neve 1491-től Kajászószentpéter, ezt a Belügyminisztérium 1950-ben Kajászóra rövidítette.

„Higgyünk a Darányi-tervben?”

– Kajászón elhappolták előlünk a földeket, itt sok időnek kell eltelni ahhoz, hogy Orbán és a Fidesz újra 50 százalék fölött szerepeljen – fogalmazott egy szintén kigolyózott gazda. – Nem járunk majd Pestre tüntetni, ettől nem kell tartani.

Dolgozunk és élünk tovább. De mindenkit megnyugtathatunk: a parasztember nem felejt.

„Fiam, aki a kiírásban szereplő feltételeket igyekezett maximálisan teljesíteni, valamint jómagam, kettő, illetve egy birtoktestre adtunk be pályázatot. Az NFA honlapján megjelent eredményhirdetés után megdöbbenve olvastuk a nyertesek neveit” – írta egy lovasberényi vesztes, Róth Tamás. – A névsor kizárólag a Csákvár Zrt. igazgatótanácsának és rokonainak neveit tartalmazta. Egyetlen négyzetmétert sem nyert fiatal, induló, új gazdaságot alapító, génmegőrzés céljából őshonos állatok tartását vállaló, vidéken letelepedni vágyó, életvitelszerűen mezőgazdasággal foglalkozó családi gazdálkodó. Természetesen olyan sem, aki már tart állatot és vállalta, hogy nyertes pályázat esetén bővíti állatállományát... Olyan érzésünk támadt, mintha a bírálóbizottság el sem olvasta volna a pályázatainkat... Bementem Székesfehérvárra az NFA irodavezetőjéhez, aki közölte, hogy összeesküvés-elméleteket lehet gyártani, de itt minden jogszerűen történt. Kétség nem fér hozzá, a kiírás az előírásoknak megfelelően történt, a határidők be lettek tartva, a pályázatok bontásán közjegyző jelenlétében én is részt vettem. Vajon miért van mégis olyan érzésem, hogy ez csak színjáték volt? Miért kellett belekergetni a még naivan a kormányzatnak hívő embereket fölösleges pénzkidobásba és a pályázat elkészítésével járó nem kevés munkába? Ezek után higgyünk a Darányi-Tervben, a Demográfiai földprogramban? Megjegyezni kívánom, hogy az általam leírtak nem kitalált dolgok, hiszen az adatok nyilvánosak, megtekinthetők az NFA oldalán, valamint a cégbíróságon.” (Rab László)

http://nol.hu/belfold/20120718-atvert_gazdak__fura_gyoztesek

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés