Bár a látvány megszokott, kevesen gondolnak bele, hogy ezek az állatok milyen körülmények között élnek, és mennyit kell szenvedniük mire betanulják a műsorszámokat a mi szórakoztatásunkra (feltéve, hogy akad, aki ezen szórakozik).

Szeptember végén lép hatályba az a törvény, amely ezen az áldatlan állapoton kíván változtatni. Szeptember 28-tól ugyanis tilos főemlősöket (például medvét, elefántot, tigrist) felléptetni cirkuszi műsorokban, valamint tilos lesz a szeptember 28-a után befogott vadállatok (nem csak főemlősök) tartása is. További szigorítást jelent, hogy 2010 után egyetlen veszélyeztetett vadon élő állatfaj sem jelenhet meg a magyar porondokon.

Emellett a törvény szigorú előírásokkal szabályozza a cirkuszokban maradt állatok tartási körülményeit. „Például, amennyiben hosszabb időre megáll valahol egy cirkuszi társulat, kifutót kell építeni az állatoknak, vagyis az eddig bevett szokással ellentétben nem hagyhatják az állatokat a szűk kocsikban” – mondta a National Geographic Onlinenak Pencz Levente, a Fauna Egyesület programigazgatója.

Az állatszámokat is bemutató cirkuszoknak fél éven belül regisztráltatniuk kell magukat, ezután pedig három évük lesz, hogy az előírt lépéseket megtegyék. Mivel a megfelelő körülmények biztosítása igen költséges beruházást jelent, valószínűleg a jövőben legfeljebb egy-két nagy cirkusz tart majd állatot.

Mintegy hatvan vadállatról van szó

„A helyzetet nehezíti, hogy nincs pontos központi nyilvántartás arról, hány cirkuszi állat van ma Magyarországon, és ezek mely fajokhoz tartoznak” – tudta meg lapunk Hercsuth Évától, a Négy Mancs Alapítvány vezetőjétől. Becslések szerint a hazánkban működő 20 cirkuszi társulat összesen közel kétszáz állatot tart, melynek mintegy kétharmada háziállat (főleg kutya és ló). Emellett megtalálható zebra, bivaly, láma, majom, oroszlán, tigris, elefánt, leopárd, kígyó és kajmán.

Forrás: Fauna Egyesület

Az állatvédő szervezetek már évek óta tiltakoznak a cirkuszi állattartás ellen. A Fauna Egyesület 2004 júliusában - lakossági bejelentést követően -Siófokon az Európa Nagycirkuszt látogatta meg, és rejtett kamerás felvételeket és fényképeket készítettek. Az egyesület honlapján olvasható beszámoló szerint a cirkuszban főként a tigrist, a barnamedvét, a leopárdot és a makákót tartották elfogadhatatlan körülmények között.

Az öreg, rozsdás, dróttal toldozott cirkuszi kocsikban elhelyezett állatoknak nem biztosítottak elegendő helyet. Ráadásul teljesen érthetetlen módon a majmot, a tigrist és a medvét a ketrecen belül is láncon tartották, ami tovább akadályozta őket a "szabad" mozgásban. A medvének és a tigrisnek kioperálták a karmait, illetve a tigrisnek a fogazata is hiányzott.

Mivel nem volt megfelelő számú kocsi, hogy az állatokat a takarítás idejére áthelyezzék, ezért saját ürülékükben és vizeletükben illetve ételmaradékokban feküdtek. Az állatok számára nem volt pl. megfelelő ivóvíz kihelyezve a nagy melegben, továbbá nem biztosítottak fajuknak megfelelő élelmet (a tigrisnek kutyakonzervet és száraz kenyeret adtak), és az élelmiszer hűtésére alkalmas berendezés sem volt. A cirkusznak nem volt állatorvosa, de még olyan orvossal sem tartottak kapcsolatot, akihez probléma esetén fordulhattak volna.

Mivel akkor a hatóság részéről nem történt hathatós fellépés, az állatvédő szervezetek kampányba kezdtek. „Mi nem vagyunk a cirkuszok ellen, és szerintünk az állatszámok kivonása egyáltalán nem jelenti a cirkusznak, mint művészi tevékenységnek a megszűnését. Egy felvilágosult, modern ember nem az állatok nyomorúságán szórakozik, hanem a kivételes emberi teljesítmények ragadják magukkal” - fogalmaz Pencz Levente a két szervezet által kiadott sajtóközleményben.

Európában is példaértékű ez a döntés

Remélhetőleg a mostani döntés más európai országokat is hasonló lépésre ösztönöz, mivel eddig csupán Ausztriában és Belgiumban tiltották be a vadállatok tartását és szerepeltetését a cirkuszokban. A folyamat felgyorsítása miatt a számos európai országban működő Négy Mancs Alapítvány (Vier Pfoten) 2008-tól több országban széleskörű kampányt indít.

Belgiumban 2004-ben, Ausztriában pedig 2005-ben tiltották be a cirkuszi vadállat számokat. Ausztriában viszont az a visszás helyzet alakult ki, hogy mivel az érintett állatok nagy része a Benelux-államokban és Olaszországban működő állatidomár szervezetektől bérelt állat volt, a törvény hatályba lépésével az állatok visszakerültek eredeti tulajdonosaikhoz, onnan pedig tovább más országok cirkuszaiba. Vagyis az állatok helyzete nem oldódott meg, csak a probléma tevődött át más helyszínekre.

A külföldi hibákból tanulva nálunk tilos lesz a cirkuszból kikerülő állatok külföldi cirkuszba történő eladása, és külföldi cirkuszok sem léptethetnek fel a törvényben tiltott állatokat nálunk.

A Négy Mancs Alapítvány felajánlotta segítségét a cirkuszoknak az ottmaradt állatok helyzetének javításában, valamint a „feleslegessé” váló állatok elhelyezésében. Ez utóbbira állatkertekben, illetve menhelyeken kerülhet sor. „A hazai állatkertek korlátozott befogadóképessége miatt a külföldi lehetőségeket is felmérjük, ebben számíthatunk a külföldi társszervezetek segítségére. Viszont erre csak a regisztrációs időszak lezárulta után kerülhet sor, amikor már pontos adatokkal rendelkezünk az elhelyezésre váró állatokról” – tette hozzá az alapítvány vezetője.

„Hazánkban a cirkusz-jogszabály elfogadása fontos mérföldkő az állatok védelmében, melyet reményeink szerint még nagyon sok követ majd, hiszen nemcsak a cirkuszokon belül, de egyéb állatvédelmi területen is számos állat vár még segítségre” - hangsúlyozta Hercsuth Éva.

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=3&id=10123&PHPSESSID=95dc0ff9d5aaeea6d089246897a4c1ba