A felfedezést a kínai paleontológusok a világ egyik legtekintélyesebb tudományos folyóiratában, a Nature-ben publikálták. Tanulmányukban kifejtik, hogy az Odontochelys nemzetségbe sorolt állat felfedezése segít megoldani a hüllők evolúciójának egyik legnagyobb rejtélyét, azt, hogy miként alakult ki testük és páncélzatuk.

A most felfedezett triászkorú kövületek mintegy 10 millió évvel idősebbek az ez idáig legidősebbnek vélt, Németországban fölfedezett Proganochely nemzetségbe tartozó példányoknál.

Ezeknek az állatoknak már teljesen kifejlett háti és hasi páncélja volt, s így nem is meglepő, hogy a mostani kínai felfedezés egyfajta hiányzó láncszem a valódi teknősök evolúciójának történetében. Eleddig ugyanis nem sikerült kideríteni, hogy hogyan fejlődött ki az állatok páncélzata. Ez nem történhetett egyik napról a másikra – fogalmazott Li Csun, a Kínai Tudományos Akadémia kutatója.

Az egyik ősteknős csontváza

Szerinte a Kujcsou tartományban felfedezett három teknős maradványaiból látható, hogy első lépésként a mellvért, azaz a hasoldali teknő fejlődött ki. A háti teknő pedig csak később alakult ki.

A fosszíliákra tengeri üledékben bukkantak. A három ősteknős közül kettő 20 és 30 centiméter közötti volt, a harmadik pedig elérte a 40 centiméteres nagyságot.

Így nézhetett ki az Odontochelys semitestacea

Mindhármuknál már kialakult a neurális lemez: a háti páncélnak ez a része fejlődik ki elsőként – magyarázta Li Csun.
A szakember szerint az ősteknős ragadozó volt, s egyértelműen vízi életmódot folytatott, azt azonban egyelőre nem tudni, vajon édesvízben, vagy tengerben élt.

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=2&id=12542&PHPSESSID=4003d280202b471451ea304149750095